Népszámlálási kérdések az új Educatioban
Nagy Péter Tibor tanulmányában azt elemzi, hogyan alakult át a népszámlálások funkciója a lakosság egyszerű regisztrációjától a szociológia eszközéig. Karády Viktor cikkében az 1910-es évszámlálás értékes adatairól ír: hazánkban ebben az évben vezették be az iskolázottság szerinti rétegzettség mérését. A cenzus adatai fontos képet adnak az iskolázottsági egyenlőtlenségek nemi, életkori és lakhelyi különbségeiről.
A hagyományos, kérdőívkitöltéssel történő népszámlálások számára az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb kihívást jelent az adatgyűjtéstől elvárt információk, illetve a lakosság mérséklődő adatszolgáltatói teherbírása közötti egyensúly megtalálása. Bojer Anasztázia és Kovács Marcell a legutóbbi négy népszámlálás iskolai tanulmányokra, megszerzett végzettségekre vonatkozó kérdéseit tekintik át, bemutatva a kérdőívek kialakítása mögötti szakmai indokokat.
Forray R. Katalin és Molnár Ernő a hazai kisvárosok diplomás népességének létszámváltozását és arányait elemzik a legutóbbi két népszámlálás adatainak tükrében, ezzel egy városhierarchiát kialakítva a földrajzi elhelyezkedés figyelembevételével. Zoltán Györgyi tanulmányában a lakosság iskolai végzettségének változását mutatja be a 2001. és a 2022. évi népszámlálás közötti időszakban, és bemutatja, ez a folyamat mennyire áll összhangban a munkaerőpiac átalakulásával.
Híves Tamás és Kozma Tamás a felsőoktatás expanziójára vonatkozó, 2014-ben megfogalmazott előrejelzéseiket vizsgálták meg tíz év távlatából. A csökkenő hallgatói létszám mellett is növekvő felsőoktatás iránti igényt a szerzők a középosztályosodásra való törekvéssel magyarázzák.
Morvai Tünde és Bóna László a rendszerváltást követő népszámlálási adatokra támaszkodva vizsgálják az iskolázottsági szintek alakulását Szlovákiában, különös figyelmet fordítva a különböző társadalmi csoportok közötti iskolázottsági különbségekre, a nemek közötti eltérésekre és a regionális sajátosságokra. Mandel Kinga Magdolna és Bálint Gyöngyvér cikkükben Románia felsőfokú végzettségi szintjének alakulását elemzik, összehasonlítva azt az EU-27 és Magyarország átlagával.
A Kutatás közben rovatban Héra Gábor ismerteti az iskolai erőszak megfigyelhető jelzőszámait, valamint a megelőzést és kezelést célzó kormányzati intézkedéseket Dél-Koreában. A cikk annak az interjús terepmunkának a fő tapasztalatait közli, amelyre általános iskolai és középiskolai tanárok, civil szervezeti képviselők, valamint oktatáskutatók bevonásával került sor Dél-Koreában 2024-ben.
A teljes lapszám ide kattintva olvasható.